Szeretethíd | Amikor összeborul a két part
önkéntesség, önkéntes nap, önkéntesnek jelentkezés
3294
post-template-default,single,single-post,postid-3294,single-format-standard,ajax_leftright,page_not_loaded,boxed

Amikor összeborul a két part

 
Jákob János

Amikor összeborul a két part

Írta: Szeretethid Kategória: Médiamegjelenések 21 máj 2013
Ossza meg másokkal is!
Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestShare on LinkedInTweet about this on TwitterPrint this pageEmail this to someone

(Parokia.hu) Egy katonának a hídról nem éppen a szeretethíd jut az eszébe. Vagy mégis? Egy háború dúlta balkáni országban értette meg a fiatal tábori lelkész, mit jelent a híd, amelyen áthaladva ellenség támadhat, vagy barát közeledhet. Elválaszt vagy összeköt a híd?

Mindegy milyen rendfokozatot viselünk

A Szeretethíd az adni tudó és a segítségére szoruló emberek között teremt kapcsolatot. A Magyar Református Szeretetszolgálat évek óta megrendezi a református önkéntes napokat. A rendezvényen tavaly több mint tízezren ajánlották fel munkájukat, szabadidejüket, és segítettek számukra teljesen idegen embereknek. A Szeretethíd egyik fővédnöke idén Jákob János. Mielőtt a református tábori püspökkel rálépnénk a „hídra” a katona és szeretet szó távolságát próbáljuk meg csökkenteni.

“Isten nem tesz különbséget ember és ember között. A katonára is ugyanúgy érvényes az Isten szeretete – magyarázza a püspök. – Húsz éve dolgozom katonák között és mindig megtapasztalom, hogy a szeretet számukra is nagyon fontos. Mindegy, milyen ruhát hordunk, milyen beosztásban vagyunk, milyen rendfokozatot viselünk a ruhánkon, a 21. században nincs más, aki megsegíthet minket, mint a szeretet Istene.”

Afganisztánban mélyebb értelmet nyer

A szeretet egy afganisztáni misszióban még mélyebb értelmet nyer, mint otthon, biztonságos környezetben.

“Távol a családtól, a szeretteinktől, válságövezetben hiányként lép fel a szívekben. Az ingerszegény környezetben nincs lehetőségünk az újratöltődésre. Forrásunk az Istennel és néhány bajtársunkkal való kapcsolat: a beszélgetésekben, imádkozásban, csendességben újra átélhetjük a szeretet valóságát, mélységét, gazdagságát.”

Az eskü mögött szeretet van

A Szeretethíd olyan rendezvény, ahol önkéntesek tesznek másokért. A katonák is önként adják az éveiket, sőt akár az életüket áldozhatják a hazájukért. Miért vállalkoznak erre a küldetésre? – faggatom a tábori püspököt.

“Ez egy legbelülről fakadó érzés. Ha egy katona fogadalmat tesz, hogy ha kell, feláldozza az életét a hazájáért, akkor az esküje mögött maga a szeretet van. Egyedül a szeretet képes arra, hogy maga elé helyezzen egy szeretett személyt vagy ügyet, a katona esetében a haza szolgálatát. Az önkéntesség itt úgy bukkan felszínre, hogy Isten ügyének megüresítjük magunkat, és ebbe bőven belefér a haza szolgálata is” – teszi hozzá.

Parancsuralmi rendszerben

Jákob János arról beszél, hogy katona szinte félrabszolga életet él, számos olyan dologról le kell mondania, amit a civilek nehezen tudnak elképzelni. Nagy hivatástudat kell ahhoz, hogy valaki lemondjon a szabadidőről, hétvégékről, és egy olyan szigorú szervezetben, parancsuralmi rendszerben mozogjon, amelyben mindig készültségben kell lenni. Ez nemcsak a katona, hanem a családja életét is felboríthatja.

Nem receptek alapján

Aki önkéntes munkára vállalkozik, számtalanszor megtapasztalhatja, hogy sokkal többet kap vissza, mint amit adott, így az idei Szeretethídon május 24-én, pénteken, és 25-én, szombaton is érdemes a hétvégi lustálkodás helyett „játszóruhába” bújni, és elindulni segíteni. A püspök szerint van, amikor önmagáért kiabál a segítség, de sokan, éppen a legnagyobb bajban lévők, gyakran szégyellnek segítséget kérni.

“Vannak, akik szerényen, a háttérben húzzák az igát. Nem mernek beszélni róla, hogy túl nagy a terhük. Fontosnak tartom, hogy a keresztyén ember megvallhatja gondjait egy közösségnek, és van, aki meghallja a szavát. Nem receptek alapján indulunk el jót tenni valakivel, hanem ott, ahol szükség van rá. A Szeretethíd egységbe kapcsolja, összeköti az embereket, ezért is vállaltam el, hogy fővédnöke leszek a szeretetszolgálat rendezvényének.”

Az első szeretethíd

“A szeretethíd csodálatos kifejezés – folytatja a püspök. – Az első szeretethídnak azt érzem, hogy az Atya odaadta a Fiát. Jézus meghalt értünk, és megnyitotta a lehetőséget a kegyelem által az örök életre. Aki ezt megértette, az bárki felé tud szeretethidat építeni, és hasznossá tud válni a másik ember számára.”

A hídépítők

Egy katonának azonban a hídról nem feltétlenül a szeretethíd jut az eszébe – firtatom, mire a püspök egy kilencvenes évekbeli történetet mesél el.

“Fiatal tábori lelkészként szolgáltam Boszniában. Abban a szétbombázott országban hívták fel a figyelmem a híd fontosságára a katonák. A balkáni háborúban a hegyes-völgyes országban az egyetlen védekezés az volt az ellenség ellen, hogy felrobbantották a hidakat, így tették megközelíthetetlenné a másik partot. A magyar katonák az újjáépítésben segédkeztek. Boszniában éltem át először, hogy mit jelent a híd, mit jelent összekapcsolni két partot. A hidak olyan embereket, népcsoportokat kapcsoltak össze, akik irtották egymást, de mi az újraépülő hídrendszerben az újrainduló életet láttuk. Vallom, hogy hídépítőnek kell lennünk, nemcsak fizikailag, hanem a lelkekben is.”

Amikor összeborul a két part

A híd azt is jelenti, hogy akit korábban nem engedtünk magunkhoz közeledni, most újra jöhetnek felénk?

“Nemcsak hogy engedem közeledni, hanem elkezdem beverni a cölöpöket is. Az előkészítésnek nagy szerepe van a hídépítésben. A jó híd ereje a pillérekben és a hídfőkben van. A hídszerkezet már a látványos rész, amikor összeborul a két part, de a híd teherbírása szemmel nem látható, mert az lent van a víz alatt. Az emberek közötti kapcsolatépítésben is a cölöpök kapnak nagy szerepet. Szeretetcölöpök, amelyek mélyre hatolnak, egészen addig, amíg elbírják felszínen lévő terhet.”

Fekete Zsuzsa (Parokia.hu)

Ossza meg másokkal is!
Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestShare on LinkedInTweet about this on TwitterPrint this pageEmail this to someone

Írjon hozzászólást!