Szeretethíd | Együtt közösen az iskoláért
önkéntesség, önkéntes nap, önkéntesnek jelentkezés
7102
portfolio_page-template-default,single,single-portfolio_page,postid-7102,single-format-standard,ajax_leftright,page_not_loaded,boxed

Együtt közösen az iskoláért

 
Helyszín:
Nagyvárad (Királyhágómellék)
Dátum:
2016 május 20.
Ismertető:
Ossza meg másokkal is!
Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestShare on LinkedInTweet about this on TwitterPrint this pageEmail this to someone

Az idei Szeretethíd programra  a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumból két csapat is regisztrált. Mi a Lazsák néven tevékenykedtünk az iskolában. Általában fiúk voltunk ilyen Laz(s)ák, ugyanis csapatunk a  IX. és X. a osztályosokat foglalta magában. Na jó, voltak XII.-es fiúk is páran. Több feladatot is kitűztünk magunk elé. Az egyik egy műhely átköltöztetése volt.  Sikerült, sejtésünk pedig beigazolódott,  nemcsak a tanulás, hanem a pad is nehéz. Második feladatunk az iskola focipályáján lévő új drótkerítés  felhelyezése volt. Szabályszerűen szárnyakat kaptunk, amint a mellékelt kép  is mutatja . Ezt a feladatot is sikerült teljesíteni. Nekivágtunk még egy osztály kimeszelésének is, de azt pénteken nem sikerült befejeznünk. No nem baj, majd legközelebb okosabbak leszünk. Nagyon jól éreztük magunkat és főleg az esett jól, hogy a Szeretethíd program segített abban, hogy hasznosnak érezzük magunkat. Jó volt együtt közösen tenni az iskoláért. Köszönjük a Szeretethíd ötletgazdáinak, szervezőinek és kivitelezőinek a pólókat. Ha Isten megsegít, akkor jövőre is szeretnénk részt venni a programban.

Írták: A Laz(s)ák

A Kárpát-medencei református önkéntes napok nagy sikert aratott a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium VII. osztályában is. Az osztályfőnök egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy miben is fogunk részt venni, s bár egy kicsit vonakodtunk tőle, de végül nagyon jó hangulatban telt. Mi falat meszeltünk iskolánk alagsorában. Három csapatban dolgoztunk az alagsor három különböző részében. Még az elején megkaptuk a „Szeretethíd” feliratú pólókat és a szilikon karkötőket, aztán hozzáláttunk a munkához. Eleinte nem túl jól ment a meszelés, de hamar belejöttünk. Sokat nevettünk, és felváltva dolgoztunk. Nem mondom, hogy tökéletes lett a végeredmény, és azt sem, hogy nem fáradtunk el egy picit, de szívesen végeztük. Még azért is megérte, mert jobban összekovácsolódtunk a program ideje alatt, és persze örülünk, hogy segíteni tudtunk az iskolánk szebbé tételében.

Írták: Gyarmati Tünde és Márton Ágnes
Ossza meg másokkal is!
Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestShare on LinkedInTweet about this on TwitterPrint this pageEmail this to someone